A jeles nap reggelének hidegét enyhítendő, a felesek alacsonyan szálltak, s a gallér mögé hajigált pálinkát jókedv, és őszinte nevetés kísérte. Jómagam a hátam közepére sem kívánt disznóölés kellékeit rendezgettem, amikor alkoholgőzt lihegve, széles vigyorral botorkált elénk a szomszéd. Hangos csuklás közepette kérte, segítsünk neki, mert böllér barátja nem jött el, Ő pedig ilyen állapotban azt sem tudja melyik a disznó eleje, s félő, szegény disznót farpofáján szúrja meg! Mivel a „segítség” szó elhangzott, apánk válasza nem volt kétséges, így mindannyian vállaltuk. Késeket, fenőkövet csomagoltam, s épp a táskát csuktam be, amikor sógorom a pálinkától megizmosodva szólta el magát.
– Én majd kihajtom a röfikét!
Két testvérem, ahogy apám is kérdőn néztünk rá, hiszen disznót eleddig, csak fotókon látott. A szomszéd kert rendetlen, bődületesen gazos volt, s én már a kapun belépve bántam az egészet. Az ól előterének hevenyészve összefércelt ajtaját egyikünk sem bírta megmozdítani. A szétesésnek indult remekmű számtalan kérésre, néhány izgató ráncigálásra, de még hosszas rugdosásra sem reagált, így a házigazda egy termetes pajszer segítségével bírta szóra. A karámba lépve cipőm azonnal eltűnt a jószág ajándékul hátrahagyott maradékában. Kicsivel hátrébb, egy sötét, felázott fal mögött egyszer csak váratlanul felhördült a disznó. Kimeresztett szemmel kerestük a hang gazdáját, akiből még mindig, semmit sem láttunk. Görnyedten, mosolyogva mutattam a tengeri malacnak készült nyílásra, amikor belül, a térdig érő trágyában szunnyadó jószág az ijedtségtől magasba szökkent, és a farkába kapaszkodó sógorral kifelé menekült. Kívül, mind a négyen tettre készen vártuk. A jószág kifért, sógor nem! Egy hatalmas koppanást követve rávetettük magunkat „röfikére” akinek igen hamar vége lett!
A jótékony trágyában sógor kis ideig csendesen pihent. A homlokára költözött púpot simogatva azon elmélkedett, első disznóvágásának élményét miért pont egy ócska ól falának lefejelése jelenti, amikor ő a disznóhoz nem gyilkolni, mint inkább csak a farkába kapaszkodni mászott be.
