Adorján Gyula – Verseim, írásaim, gondolataim
Adorján Gyula
S T R O K E A hirtelen érkező áprilisi meleg élénk trillázásra késztette a környék madarait, s az ajtón kilépő férfi csodálkozva vette kezébe gyűrött borítékot. A szakadozott szélű papírlapon, a megfakult sorok szemüvegért kiáltottak, míg sokatmondó szavaival ezúttal, senkire sem hatott!
A Vadgalamb és a virág A mindig hűvös tekintetéről ismert ősz, lassú lépésekkel kísérte pihenőhelyére a megfáradt nyarat. A fák hullajtani kezdték leveleiket, míg a mezők apró sóhajaikkal köszöntötték a búzamezők érett magvait. A szántóföld szélén egy vadgalamb gyűjtögette a betakarításkor elszóródott szemeket!
A léggömb A játszótéri hinták álmos egyhangúsággal figyelték a park virágzásnak indult fáit. A felhőtlen ég alatt vidáman sikongtak a madarak, s a közeli padon egy kisgyerek, feltartott kézzel kapaszkodott lufijának megfeszült fonalába. A rikító sárga gömböt egy aprócska, pajkos szellő táncolta körbe, s míg feliratát a fiú mosolyogva nézte, a járda repedésén túl, egy …
Ikarus 620-as. Az öreg járgány képét látva, valahogy ismét melegség önti el a szívemet. Hej, azok boldog régi szép idők! A megállóban anyám kezét fogva gyermeki izgalommal vártam, mikor e földre szállt csoda egyszer csak elénk gördült!
Csillagfényes nyári éjen apró angyal született. Nádirigó fészke óvta, ezer béka brekegett. Szép hajának barna fürtjét tavi tündér fonta be, Kis szoknyáját Hold anyó, a felhők közül hozta le. Túl a néma hegygerincen bűnös város hangja kél, Ott a mocsok égre szökik, s angyal élted véget ér! Ígérd meg, hogy nem vágysz oda, embersors nem …
Carpe diem A szélvédőmön kopogtató esőcseppek erősödni látszó tánca ellenére, egyre vidámabban énekeltem. Rádióm néha el-elhalkult, ahogy a közeli vonatsínek feletti vezetékek közelébe értem, de felhőtlen jókedvemet ez sem törte meg. A néhol kecses kanyarokban bővelkedő út közepén rohanó festékkígyó gondolata is, mosolyt csalt a számra.
A Testvériség Balladája Hold ragyog az égen A falak közt álom jár, Tengerparti tűz körül Tizenkét férfi áll.
A múlt búcsúja Napokig tartó egyezkedések, viták, s kölcsönös alkudozások után végérvényesen, és visszavonhatatlanul írtam alá a házasság felbontásával kapcsolatos megállapodást. A mindig hangos város buzgó tülekedésének fülszaggató ricsaját játszi könnyedséggel nyomta el tollam papírszántó tánca.
A legravaszabb társkeresőkről szabadon Mivel magam is elváltam, néhány társkereső oldal segítségében reménykedve, mint egyfajta kétlábú árucikket, meghirdettem magam. Első képeimet alig hogy feltettem, Adoniszi szépségemben való gyönyörködésem közepette egyszer csak, üzenetet kaptam. Hirtelen azt sem tudtam merre vagyok arccal!