Adorján Gyula – Verseim, írásaim, gondolataim
Adorján Gyula
Mi lesz ha holnap ébred az ország? Mi lesz ha végre tisztul az ég? Mi lesz ha egyszer csak elszáll a vakság, s lerázza igáját végre a nép? Sok helyütt sokan, még félik a holnapot! Ezreket bódít a fájdalmas lét, de eljövend lassan az igazság hajnala, s a jó Magyar lerázza rút kötelét! Nem alszik …
Mondd Uram! Te emlékszel még? Sárban, porból teremtettél Lelket adtál Felemeltél. Mondd Uram! Te emlékszel még?
Csillagfényes nyári éjen apró angyal született. Nádirigó fészke óvta, ezer béka brekegett. Szép hajának barna fürtjét tavi tündér fonta be, Kis szoknyáját Hold anyó, a felhők közül hozta le. Túl a néma hegygerincen bűnös város hangja kél, Ott a mocsok égre szökik, s angyal élted véget ér! Ígérd meg, hogy nem vágysz oda, embersors nem …
A Testvériség Balladája Hold ragyog az égen A falak közt álom jár, Tengerparti tűz körül Tizenkét férfi áll.
