Adorján Gyula vagyok, és gyönyörű! Hogy? Erre nem kíváncsi senki? Nofene! 1962 Október 01-én születtem Budapesten, egy hatgyermekes család elsőszülött fiúgyermekeként.
Ha nem bosszantanak föl vidám, mosolygós, két lábbal a földön járó férfi vagyok! Szeretem az életet, ahogy az is szeret engem! Szabadidőmet többnyire az írás tölti ki, s ha értenék is hozzá, szavam se lenne! Szívesen olvasom mások sorait is, bár egyik-másik fájdalmasabb, mint olyannak a nótáit hallgatni aki hallás nélkül született! Mondják, a téma az utcán hever, s mert a királylányokat régen megették a sárkányok, a királyfik meg jó nevű szociális otthonokban tologatják a széket, én sem a mesékben keresgélek!
Elfuserált világunk kérés nélkül teremtett meg engem, majd ahogy a betűvetést kitanultam irkát, tollat nyomott a kezembe, s kivezetett oda, ahol a gidres-gödrös utat, egy meghajlott karón ócska, repedezett tábla jelezte: É l e t